Analiza preliminară a sitului funerar din secolul al VII-lea de la Vălcani-Vamă și limitele interpretării arheologice (bazată exclusiv pe metodele sale proprii)

Cercetări Arheologice 33.1, 2026, 287-310
https://doi.org/10.46535/ca.33.1.15



Analiza preliminară a sitului funerar din secolul al VII-lea de la Vălcani-Vamă și limitele interpretării arheologice (bazată exclusiv pe metodele sale proprii)

Preliminary analysis of the funerary site from Vălcani-Vamă and the limits of archaeological interpretation

Authors: Erwin Gáll Robert Gindele Levente Daczó

Keywords:

secolul VII, Vălcani, tipocronologie, ritualuri funerare, cultură materială

7th century, Vălcani, typocronology, funerary rituals, material culture

Abstract:

Pe lângă vestigiile arheologice datând din neolitic până în epoca modernă, în apropierea localității Vălcani (România) au fost descoperite două situri funerare din Evul Mediu timpuriu. Primul din punct de vedere cronologic, caracterizat în principal printr-o orientare eterogenă a defuncților (E-V, NE-SV, NNE-SSV, SV-NE, VSV-ENE), conținea în total 35 de morminte. Este primul sit funerar din perioada avară timpurie documentat la sud de râul Aranca care conține morminte de tip nișă catacombă.

Pe baza tipurilor de artefacte, precum cerceii de tip Szentes, subtipul Páhipuszta, și tipul mărgea-pandantiv, brățară din sârmă cu capete aplatizate, mărgele cu ochi, situl funerar ar putea fi datat în primele două treimi ale secolului al VII-lea d.Hr.

Astfel, dacă am putut să răspundem la întrebările deja clasice, sunt altele/multe la care nu putem cu metodele proprii ale arheologiei:

Fără analize de arheogenetică comparativă nu putem avea cunoștințe privind relațiile biologice între indivizii din mormintele de la Vălcani, sau despre relațiile sociale stabilite între aceștia pornind de la relația biologică existentă între ei. Putem vorbi de o comunitate sau de comunități? Cei cinci indivizi cu orientare V-E fac parte din această comunitate sau sunt indivizi „externi”, din afara comunității? În m. 15 (de femeie) persoana are în inventar câteva mărgele care tipologic diferă total de mărgelele din celelalte morminte. Pot să fie acestea semnele arheologice ale exogamiei?
În privința caracterului mobil sau sedentar al comunității, aici, la rândul lor, pot să ne dea răspuns eventual doar analizele de de izotopi de stronțiu.

III. Doar prin analizele de dietă ne putem forma o imagine în ceea ce privește obiceiurile nutriționale ale comunității, respectiv asupra posibilelor diferențe din acest punct de vedere între membrii comunității.

Besides archaeological features dating from the Neolithic to the Modern Ages, two early medieval cemeteries have been unearthed near Vălcani (Romania). The excavated part of the earliest one, characterised mainly by a heterogeneity of orientation (E–W, NE–SW, NNE–SSW, SW–NE, WSW–ENE), contained 35 graves in total. It was the first Early Avar Period funerary site documented south of the Aranca/Aranka River to contain graves with catacombe niche type (also called as graves with an end-wall shaft). Based on certain artefact types, like Szentes type Páhipuszta-subtype earrings, wire bracelet with a prolated end, big or small eye beads, the funerary site could be dated to the first two-thirds of the 7th century AD.

Thus, we were able to answer the standard questions (chronology and funerary rituals), but there are many others that we cannot answer only by the means of the classical archaeological approach:

Without archaeogenetic analyses, we have no knowledge regarding the biological relationships between the individuals in the Vălcani graves, and the social relationships biological realities might reflect. Can we talk about a community or communities in the case of this funerary site? Are the five individuals with VSV-ENE and SW-NE orientation part of this community or are they outsiders? In grave no. 15, the female has a necklace with beads whose types are unknown in the other bead-containing graves. Could these be archaeological signs of exogamy?
As for whether this community (or these communities) was mobile or sedentary, we may be able to answer this question after analyzing strontium isotopes.

III. Similarly, only with the analyses of the diet (δ13C, δ15N) can we answer questions on their nutritional habits, and, eventually, about dietary differences diet among the members of the community.

Download: PDF

How to cite: Erwin Gáll, Róbert Gindele, Levente Daczó, Analiza preliminară a sitului funerar din secolul al VII-lea de la Vălcani-Vamă și limitele interpretării arheologice (bazată exclusiv pe metodele sale proprii), Cercetări Arheologice, Vol. 33.1, pag. 287-310, 2026, doi: https://doi.org/10.46535/ca.33.1.15

Bibliography

  1. ADAM 2002. Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Vol. 1–2. Szentpéteri, J. (hrsg.). Varia Archaeologica Hungarica 13. Budapest: Publicationes Instituti Archaeologici Academiae Scientiarum Hungaricae.
  2. Ajbabin, A. I. și Chajredinova, Ė. I. 2008. Das Gräberfeld beim Dorf Lučistoe. Monographien des RGZM, Band 83. Heidelberg 2024. https://doi.org/10.11588/propylaeum.1460.
  3. Balogh, Cs. 2016. Régészeti adatok a Duna–Tisza közi avarok történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 6. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszék.
  4. Balogh, Cs. și Pásztor, Gy. 2015. Cs. Balogh – Gy. Pásztor, Az avar kori nagy gyöngycsüngős fülbevalók, in: Balogh, Cs. și Major, B. (szerk.) Hadak útján XXIV-1. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája, Esztergom, 2014. november 46: 581-648. Budapest – Esztergom: Archaeolingua. Doi: https://doi.org/10.55722/ Arpad.Kiad.2015.3.1_23.
  5. Balogh, Cs., Gulyás, A. și Lőrinczy, G. 2023. 7. századi temetkezések Békés vármegyéből – Adatok a Tiszántúl avar kori lószerszámos temetkezéseihez. Archaeologiai Értesítő 148: 223–267. https://doi. org/10.1556/0208.2023.00041.
  6. Básti, Zs. și Gulyás, B. 2024. Burials with sheepskins in light of the changes between the Early and Late Avar periods. Communicationes Archaeologicae Hungariae (2024): 81-108. Doi: doi.org/10.54640/CAH.2024.81.
  7. Belinskij, A. B. și Härke, H. 2018. Ritual, society and population at Klin-Yar (North Caucasus): Excavations 1994- 1996 in the Iron Age to early medieval cemetery. Archäologie in Eurasien 36. Berlin: Deutsches Archäologisches Institut Eurasien-Abteilung.
  8. Benedek, A. și Marcsik, A. 2017. Kora avar kori temetőrészlet Kövegyről. Új temetkezési szokások a Tisza– Körös–Maros mentén a kora avar korból, in: Gábor, Sz. T. și Czukor, P. (szerk.) Út(on) a kultúrák földjén 2017 Szeged 2017 Az M43-as autópálya Szeged-országhatár közötti szakasz régészeti feltárásai és a hozzá kapcsolódó vizsgálatok: 369-442. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
  9. Berta, N. și Major, B. 2021. Derecske, Hosszú-lapos (61768), in: Kolozsi, B., Nagy, E. Gy. și Priskin, A. (szerk.), Sztrádaörökség. Válogatás az M35-ös és M4-es autópálya régészeti feltárásaiból: 72-75. Debrecen: Déri Múzeum Régészeti Tár.
  10. Bollók, Á. 2021. A Century of Gold. The Rise and Glory of the Avar Khaganate in the Carpathian Basin. Budapest: Archaeolingua.
  11. Brown, P. 1999. Az európai kereszténység kialakulása. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
  12. Bugarski, A. 2009. Ranisavljev, A.: Ranosrednjovekovna nekropola kod Mokrina (Srpsko arheološko društvo, Beograd, 2007 Srpsko arheološko društvo: Povremena izdanja 4. Beograd, 2007) [Ranisavljev, A.: Early Medieval Necropolis near Mokrin] (Serbian Archaeological Society, Occasional editions 4]. Београд / Belgrade 2007, 96 pp. Archaeologia Bulgarica XIII: 119-123.
  13. Craiovan, B. A. 2021. Insights Regarding an Early Medieval Grave Discovered at Dudeștii Vechi, Timiș County, Romania. Transilvania 2021/1: 10-15.
  14. Czeglédy, K. și Harmatta, J. 1946–1948. Ibn Fadlän über die Bestattung bei den Wolga-Bulgaren. Archaeologiai Értesítő 75: 352-363.
  15. Csallány, D. 1939. Kora-avarkori sírleletek. / Grabfunde der Frühawarenzeit. Folia Archaeologica 1–2: 121-180.
  16. Cseh, G. și Varga, S. 2017. Avar kori temetkezések Apátfalva-Nagyútdűlőn (M43 43. lh.), in: Gábor, Sz. T. și Czukor, P. (szerk.) Út(on) a kultúrák földjén 2017 Szeged 2017 Az M43-as autópálya Szeged-országhatár közötti szakasz régészeti feltárásai és a hozzá kapcsolódó vizsgálatok: 443-477. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
  17. Dimitrijević, D., Kovačević, J. și Vinski, Z. 1962. Seoba Naroda. Arheoloski nalazi jugoslovenskog Podunavlja. Zemun: Narodni Muzej Zemun.
  18. Dzattiaty, P. 2014. Alanskie drevnosti Dargavsa. Vladikavkaz: Ir.
  19. Fórizs, I. 2008. Üvegkészítés Magyarországon a kezdetektől a XVIII. századig. A Miskolci Egyetem Közleménye – A sorozat – Bányászat 74: 113-136.
  20. Fülöp, R. 2024a. Megjegyzések az avar és honfoglalás kori üveggyöngyök tipológiai elemzésének módszertani lehetőségeihez. Archaeologiai Értesítő 149/1: 373-386. DOI: 10.1556/0208.2024.00070.
  21. Fülöp, R. 2024b. Typological analysis of beads from selected Late Avar cemeteries. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2024: 109-134. Doi: doi.org/10.54640/CAH.2024.109.
  22. Garam, É. 1984. Spätawarenzeitliche Goldgegenstände im Ungarischen Nationalmuseum. Folia Archaeologica 35: 87-109.
  23. Garam, É. 1992. Die münzdatierten Gräber der Awarenzeit, in: Hrsg.: Daim, F (hrsg.) Awarenforschungen I: 135- 250. Studien zur Archäologie der Awaren 4. Wien: Institut für Ur- und Frühgeschichte der Universität Wien.
  24. Garam, É. 2001. Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7. Jahrhunderts. Monumenta Avarorum Archaeologica 5. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia. DOI: https://doi.org/10.62150/MAA.5.2001.
  25. Gáll, E. 2017. At the Periphery of the Avar Core Region. 6th–8th Century Burial Sites near Nădlac (The Pecica– Nădlac Motorway Rescue Excavations). Patrimonium Archaeologicum Transylvanicum 13. Paris ‒ Budapest: L’Harmattan.
  26. Gáll, E. și Zäuner, S. 2024. The Medieval Burials, in: Krauß, R. și & Dan Ciobotaru (eds.), STONE AGE WITHOUT STONES. The Early Neolithic site of Bucova Pusta IV in northwestern Banat (Romania): 469-488. Archaeology in Banat I. Tübingen: Tübingen University Press. DOI: 10.15496/publikation-97234.
  27. Gáll, E., Gindele, R., și Blaskó, M. 2021. Valkány kora középkori temetőinek előzetes vizsgálata. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2021: 69-88, DOI: doi.org/10.54640/CAH.2021.69.
  28. Gulyás, B. 2024. Néhány gondolat az avar kori fülkesírok értelmezéséhez. Archaeologiai Értesítő 149/1: 47-62. DOI: 10.1556/0208.2024.00075.
  29. Heinrich, A. 1988. Frühmittelalterliche Katakombengräber aus dem nördlichen Kaukasus Čmi und Koban) im Naturhistorischen Museum in Wien. Wien: Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades eingereicht an der geisteswissenschaftlichen Fakultät der Universität Wien.
  30. Istvánovits, E. și Kulcsár, V. 2023. A 5th–6th-century catacomb grave from Kótaj-Verba farm (Hungary, Szabolcs- Szatmár-Bereg County), in: Nallbani, E. (ed.), Hommage à Michel Kazanski: 111-130. Travaux et Mémoires, Association des Amis du Centre d’histoire et civilisation Byzance Vol. 27. Paris: Association des Amis du Centre d’histoire et civilisation de Byzance.
  31. Ivanišević, V. și Bugarski, I. 2008. Western Banat during the Great Migration Period, in: B. Niezabitowska- Wiśniewska, B., Juściński, M., Łuczkiewicz, P., Sadowski, S. (eds.), The Turbulent Epoch. New materials from the Late Roman Period and the Migration Period: 39-61. Monumenta Studia Gothica V. Eds.: Cl. von Carnap- Bornheim, Cl. Von, Ilkjæra, J., Kokowskiego, A. (eds.). Lublin: Instytut Archeologii Uniwersytetu Marii Curie- Skłodowskiej w Lublinie.
  32. Kisléghi Nagy, Gy. 2010. Régészeti Napló I. Szeged – Temesvár: Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma.
  33. Kisléghi Nagy, Gy. 2015. Jurnal arheologic. Ediţie îngrijită de D. Tănase. Timișoara: Artpress.
  34. Kiss, A. 1962. Az avar-kori lovastemetkezés szokásának vizsgálata. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1962: 153-162.
  35. Kiss, A. 1977. Avar cemeteries in county Baranya. Cemeteries of the Avar period (567–829) in Hungary 2. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  36. Korek, J. 1942. A szárazérdűlői avar lovassír. Dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 18: 156-159.
  37. Dr. Kókai, S.. 2010. A Bánság történeti földrajza (1718–1918). Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete.
  38. Kovalenko, O. V. și Reyda, R. M. 2025. Alans’ke pokhovannia huns’koho chasu (kurhan 17 mohylnyka poblyzu s. Storozhove). Arkheolohiia (2025/4): 91-113. DOI: https://doi.org/10.15407/arheologiaua2025.04.091.
  39. Krauß, R. și Ciobotaru, D. 2024. Introduction, in: Krauß, R. și Ciobotaru, D. (eds.) STONE AGE WITHOUT STONE. The Early Neolithic site of Bucova Pusta IV in northwestern Banat (Romania): 1-10. Archaeology in Banat I. Tübingen: Tübingen University Press.
  40. Lăzărescu, V.A. și Turcu, V. 2013. Anotimpuri ale morţii. Date despre o metodă arheologico-astronomică pentru studierea riturilor funerare antice. Analele Banatului S.N. 21: 129-144.
  41. Lőrinczy, G. 1994. Megjegyzések a kora avarkori temetkezési szokásokhoz (A fülkesíros temetkezés), in: Lőrinczy, G. (szerk.) A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. Születésnapjára: 311-335. Szeged: Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága.
  42. Lőrinczy, G. 1995. Fülkesírok a szegvár-oromdűlői kora avar kori temetőből – Néhány megjegyzés a fülkesíros temetkezések változatairól, kronológiájáról és területi elhelyezkedéséről. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 1: 399-416.
  43. Lőrinczy, G. 1998. Kelet-európai steppei népesség a 6–7. századi Kárpát-medencében. Régészeti adatok a Tiszántúl kora avar kori betelepüléséhez. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 4: 343-372.
  44. Lőrinczy, G. 2016. A tiszántúli VI–VII. századi sírok és temetők sajátosságai. A kora avar kori népesség továbbélése a VII–IX. században a Körös–Tisza–Maros-közén. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 58: 155-176.
  45. Lőrinczy, G. 2020. A szegvár-oromdűlői 6–7. századi temető. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 14. Budapest – Szeged: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézet Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport.
  46. Lőrinczy, G. 2022. A szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka, in: Lőrinczy, G., Major, B. și Türk A. (szerk.) A szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka / The Szegvár-Oromdűlő Cemetery and the Avar Period in the Trans-Tisza Region: 16-404. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 25. Budapest – Szeged – Szentes: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézet Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport.
  47. Lőrinczy, G. și Rácz, Zs. 2014. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári–Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56: 141-217.
  48. Madaras, L. 2004. Kora avar kori sírok Öcsödről. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 10: 339-363.
  49. Mărginean, F. și Gáll, E. 2025. Revised Information on the Early Avar Period Grave from Sânpetru German- Magazin. Ziridava. Studia Archaeologica 39: 67-76.
  50. Mesterházy, K. 1987: Korai avar részleges lovastemetkezések Ártándról és Biharkeresztesről. Folia Archaeologica 38: 219-242.
  51. Mezősi, G. 2011. Az Alföld természeti képének kialakulása, in Rakonczai, J. (szerk.) Környezeti változások és az Alföld: 15-25. A Nagyalföldi Alapítvány Kötetei 7. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány.
  52. Némethi, M. și Klima, L. 1987-1989. Kora avar kori lovastemetkezések. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 30-32: 173-238.
  53. Ormándy, J. 1995. Granulációs díszítés avarkori tárgyakon. Gúla- és lemezgömbcsüngős arany fülbevalók. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 1: 151-168.
  54. Pásztor, A. 2008. Ergebnisse der typochronologischen Untersuchung awarenzeitlicher Perlenfunde in Ungarn. Perlentracht in der Früh- und Mittelawarenzeit. Anteus 29-30: 307-324.
  55. Ranisavljev, A. 2007. Ranosrednjovekovna nekropola kod Mokrina. Srpsko arheološko društvo: Povremena izdanja 4. Beograd: Jelind.
  56. Reizner, J. 1898. Oroszlámosi magyar pogánykori sírlelet. Archaeologiai Értesítő 15: 190-192.
  57. Simonenko, A. V. 2011. Zametki o pogrebal’nom obriade pozdnikh sarmatov Severnogo Prichernomor’ia [Notes on the funeral rite of the late Sarmatians of the Northern Black Sea region], Nizhnevolzhskiy arkheologicheskiy vestnik 12: 169-182.
  58. Somogyi, P. 1995. Bizánci érmek avar kori fülkesírokból. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 1: 459-470.
  59. Somogyi, P. 1997. Drei frühawarenzeitliche Bestattungen aus der Fundstelle Nr. 264 von Gyoma. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaelogica 3: 97-116.
  60. Tănase, D. și Gáll, E. 2012. Von Kisléghi Nagy Gyula bei Dudeştii Vechi entdeckte Gräber aus der Awarenzeit – der Hügel V, in: Vida, T. (szerk./ed), Thesaurus Avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére – Archaeological Studies in Honour of Éva Garam: 697-706. Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet.
  61. Tomka, P. 1975. Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. A tájolás. Arrabona 17: 5–90.
  62. Tömörkény, I. 1904. Oroszlámosi leletekről és ásatás a Kőrös-éri iskolánál. Archaeologiai Értesítő 24: 263-271.
  63. Uspenskiy, P. S. și Albegova, Z. Kh. 2021. Drevnosti Tsentral’nogo Kavkaza VII–XIII vv. (po materialam Dargavskogo mogil’nika). Moskva: Institut arkheologii RAN.
  64. DOI: 10.25681/IARAS.2021.978-5-94375-356-5
  65. Vida, T. 1999: Die awarenzeitliche Keramik I. Varia Archaeologica Hungarica 8. Berlin – Budapest: Balassi Kiadó.
  66. Wallerstein, I. 1983. A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest: Gondolat.

Creative Commons Licence
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License