Threads Leads to the East A Major Spreading Area of the Perforated Cylindrical Bone Tubes from the 12th-13th Century (Orosháza, Békés County, Hungary)

Cercetări Arheologice 32.1, 2025, 299-316
https://doi.org/10.46535/ca.32.1.15



Threads Leads to the East A Major Spreading Area of the Perforated Cylindrical Bone Tubes from the 12th-13th Century (Orosháza, Békés County, Hungary)

Authors: Richter Éva Rózsa Zoltán

Keywords:

perforated bone tubes, loom warping, workshops, city forts

Abstract:

Based on the overview of hungarian and international literature, the following picture emerges regarding the function of the bone tubes from Orosháza.

Among the bird bone artifacts featuring one to three central openings, scholarly classifications suggest they could have functioned as thread guides, whistles or needle cases. They are considered needle cases if they have one or two circular perforations. However, this type of accessory is characteristic of an earlier horizon, specifically the 10th century. From the 11th century onward, a new variant featuring a pair of circular perforations on opposite sides of one end became widespread, including in regions where yurks were known, making it possible to clearly distinguish between the two differently used artifact types.

For specimens with three openings arranged directly next to each other and perpendicular to the object’s longitudinal axes, the whistle function is questionable. Furthermore, they are unlikely to be needle cases, as more than two perforations in the central section would not have been necessary for attachment. In relation to the bone tubes from Orosháza, we lean toward the „yurok” (thread guide) function, a term frequently appearing in Russian and Ukrainian literature. At the beginning of our research, the analysis of scattered data suggests that yurks were present in the East-Central European region during the 11th-13th centuries, and in their area of origin, they can be documented even in later periods. Their use in the Carpathian Basin, based on the available data, is known from the 11th to the 13th centuries. After the Mongol invasion (1241-1242), they disappeared from archaeological findings, though simpler versions persisted in ethnographic records until the early 20th century.

Download: PDF

How to cite: Richter Éva, Rózsa Zoltán, Threads Leads to the East A Major Spreading Area of the Perforated Cylindrical Bone Tubes from the 12th-13th Century (Orosháza, Békés County, Hungary), Cercetări Arheologice, Vol. 32.1, pag. 299-316, 2025, doi: https://doi.org/10.46535/ca.32.1.15

Bibliography

  1. Arbman, H., Birka I, 1940. Die Gräber. Uppsala: Vitterhets och Antikvitetes Akademien.
  2. Arwidsson, G. (ed.) 1984. Birka II:1. Systematische Analysen der Gräberfunde. Motala: Almqvist & Wiksell.
  3. Atanasov, G. 1987. Srednovekovni kosteni izdelija ot Silistra/Mittelalterliche Knochenerzeugnisse aus Silistra. Izvestya na Narodniya Muzej Varna 23: 101-111.
  4. Bacumenco-Pîrnǎu, L. and Bejenaru, L. 2018 Daily life objects of bone and antler in the towns of Medieval Moldavia. Case study: Old Orhei (Republic of Moldova). Quaternary International 472: 160-167.
  5. Bátky, Z., Győrffy, I. and Viski K. 1933. A magyarság néprajza. Tárgyi Néprajz I. Királyi Magyar Egyetemi nyomda. Budapest.
  6. Byrnia, P.P. 1984. Moldavskii srednevekovyi gorod v Dnestrovsko-Prutskom mezhdurecʼe (XV nаchalo XVI v.). Kishinev: Shtiintsa 1984.
  7. Biermann, F. 2008. Die Knochen-und Geweihbearbeitung im nordwestslawischen Siedlungsgebiet vom 7./8. bis 12 Jahrhundert n. Chr. Archӓologie und mittelalterliches Handwerk. Eine
  8. Standortbestimmung Beitrage des 10 Koloquiums des Arbeitskreises zur archӓologisch Erforschung des mittelalterlichen Handwerks/Herausgegeben von Walter Melzer. Soest: Westfӓlosche Verlagsbuchhandlung Mocker & Jahn: 239-266.
  9. Bodnár, K., Juan Cabello, J. and Simon Z. 1993. A zagyvafői vár kutatása. Die Erforschung der Burg von Zagyvafő, in: Művészettörténet-Műemlékvédelem IV. Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Országos Műemlékvédelmi Hivatal: 85-113.
  10. Bura, L. 1993. A szatmári kötélverő mesterség szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 58: 75-86.
  11. Daróczi-Szabó, M. 2013. Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata. Animal remains from the Arpad Period village of Kana, Hungary. PhD thesis. ELTE BTK, Budapest.
  12. Domonkos, O. (ed.) 1991. Kézművesség, in: Magyar néprajz nyolc kötetben 3. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  13. Doncheva-Petkova, L., Ninov, L. and Parushev, V. 1999. Od”rtsi. Selishche ot P”rvoto b”lgarsko tsartsvo, 1, Sofia: Akademichno Izdatelstvo „Prof. Marin Drinov”.
  14. Dovzhenok, V.J., Goncharov, V.K. and Jura, R.O. 1966. Davnʼrusʼke misto Vojnʼ. The Ancient Russian City of Voin. Kiev: AN URSR In-t arheologìï Kiïv: Nauk. dumka
  15. Ébner, S. 1927, A Budapest környéki községek népi kendermunkája és eszközei. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítője XIV, 2: 49-62.
  16. Ednig, D. 1928. Sarskoe gorodishche. Izd.: Rostovskogo gos. Universiteta, Rostov Yagorlavskij.
  17. Flyorova, V.E. 2001. Reznaya kostʼ Yugo-Vostoka Evropy IX-XII vv: iskusstvo i remeslo. Carved Bone in the South-East in Europe of the 9th-12th Centuries: Art and Trade. St. Petersburg: Aletejya.
  18. Frecskay, J. 2001. Mesterségek szótára (Csorna 1912. reprint). Budapest: Nap Kiadó.
  19. Gáll, E., Daróczi-Szabó, L. and Daróczi-Szabó, M.2020. Bird bone remains from two medieval settlements in Debrecen (Eastern Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 71: 199-218.
  20. Gluhov, A.A. 2013. Sluchajnye nahodki s territorii Tsarevskogo gorodishcha. Nizhnevolzhskij arheologicheskij vestnik 13: 110-119.
  21. Goncharov, V.K. 1950. Rajkovetskoe gorodishche. Akad. nauk. Ukr. SSR In-t arheologii.-Kiev: Izd vo Akad. nauk Ukr. SSR.
  22. Gömöri, J. 2016. Árpád-kori település Nagycenk határában. Előzetes jelentés. Settlement from the Árpád age in the vicinity of Nagycenk, in: Tomka 80, Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére. Főszerk.: Nemes Gábor. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum: 227-242. Győr.
  23. Gönyei, É.S. 1934. Ősi fonalvető eszköz a somogy megyei Szennán. Néprajzi Értesítő 21: 40-43.
  24. Gulyás, G., Gallina, Zs. and Költő L. 2020. „Marót vára…” Késő középkori-török kori templom, temető, földvár es település a Kis-Balaton mentén. „Castle of Marot …” A late medieval – turkish age church, a cemetery, an earthen fortification and a settlement along Kisbalaton. In: Tomka 80, Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére. Főszerk.: Nemes Gábor. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr: 191-214.
  25. Gurevich, D.F. 1981. Drevnij Novogrudok. Istoriya Akademiya Nauka SSSR. Leningrad: Izdatelʼstvo Nauka Institut Arheologii.
  26. Horváth, C. 2022. Honfoglalás és kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Nyugat Dunántúlon I. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
  27. Holl, I. and Parádi, N. 1982. Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes Archaeologici Hungariae, Budapest: Akadémiai Kiadó.
  28. Kántor, M. 2002. Bodrogközi len és kendermunkák, szőttesek. Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 2002: 20-22.
  29. Kolchin, B.A. 1968. Novgorodskie drevnosti. Derevyannye izdeliya. Arheologiya SSSR, Nauka, Moskva.
  30. Kolchin, B.A. 1985. Drevnyaya Rusʼ. Gorod. Zamok. Selo. Arheologiya SSSR, Nauka, Moskva.
  31. Lebedeva, N.I.. 1956. Pryadenie i tkachestvo vostochnyh slavyan. Vostochnoslavyanskij ètnograficheskij sbornik. Ocherki materialʼnoj kulʼtury russkih, ukraintsev i belorusov v XIX 2 nachale XX v.-TIÈ. Moskva: izdatel’stvo AN SSSR.
  32. Lichtenstein, L., Rózsa, Z. and Tugya B. 2006. Adatok a XII. század végi Orosháza iparához. Egy csontmegmunkáló műhely hulladékanyaga, in: Zs. Újlaki Pongrácz (ed.) „Hadak Útján”-Népességek és iparok a népvándorlás korában. A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XVI. konferenciáján elhangzott előadás, Nagykovácsi, 2005. szeptember 26–28Pars Kft: 273-285.
  33. Mälarstedt H. 1984. Nadelbüchsen, in: G. Arwidsson (ed.), Birka II:1. Systematische Analysen der Gräberfunde. Stockholm: Kungl. Vitterhets Historie och Antikvitets Akademien, 191-194.
  34. Magyar K. 1988. A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása (Egy királynéi központ a X-XVIII. században). Somogyi Almanach: 45-49.
  35. Magyar K. 2010. A Dél-Balaton középkori templom körüli temetőiben feltárt állati eredetű csont-és bőrmellékletek rövid értékelése. A short study of leather and bone grave goods from some south Balaton medieval cemeteries, in: J. Gömöri and A. Körösi (eds.) Csont és bőr. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásának története, régészete és néprajza: 145-153. Budapest.
  36. Malʼm, V.A. and Fechner, M.V. 1974. Arheologicheskie issledovaniya drevnego Pronska i gorodishcha na gore Gievne. Arheologiya Ryazanskoj zemli: 193-209. Мoskva: Nauka.
  37. Malinowski, T. 1996. Najdawniejsze Instrumen y Muzvczne na Śląsku w Świeile Badań Archeowgicznych. Studia Zachodnie 2, Zielona Góra: 13-29.
  38. Matveeva, G.I. and Kochkina, A.F. 1998. Muromskij gorodok. Arheologicheskie pamyatniki Samarskoj oblasti. Samara: SamVen.
  39. Méri I. 1965. Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek II. 12.
  40. Mongajt, A.L. 1955. Staraya Ryazanʼ. Materialy i issledovaniya po arheologii SSSR 49 [The Old Ryazan]. Moscow, Leningrad: USSR Academy of Sciences.
  41. Nakhlik, A. 1963. Tkani Novgoroda: opyt tehnologicheskogo analiza. Trudy Novgorodskoj arheologicheskoj èkspeditsii. Materialy i issledovaniya po arheologii SSSR 123.
  42. Nedashkovskij, L.F. and Morzherin K.Yu. 2020. Kostyanye izdeliya iz Ukeka. Bone wares from Ukek. Zolotoordynskoe obozenie. Golden Horde Review 8/3: 472-503.
  43. Nosov, E.N., Plokhov, A.V. and Khvoshchinskaya, N.V. 2017. Ryurikovo gorodishche. Novye ètapy issledovanij. Rossijskoj Akademii nauk, Institut istorii materilʼnoj kulʼtury, Trudy. Tom. XLIX, Sankt-Peterburg.
  44. Pálóczi-Horváth, A. 1971. X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1: 7-48.
  45. Paltseva, D.U. and Shakirov, Z.G. 2022. Kostoreznoe delo. Arheologiya Volgo-Ural’ya. V 7 t. T. 5. Srednie veka (VIII-nachalo XIII vv.). Volzhskaya Bolgariya. Finno-ugorskij mir. Kochevniki Vostochnoj Evropy/Institut arheologii im. A.H. Halikova AN RT; pod. red. A.G. Sitdikova; otv. red. F. Sh. Huzin, T.B. Nikitina. Kazanʼ.
  46. Paltseva, D.U., Shakirov, Z.G. and Hudyakov, A.V. 2012. Kostyanye predmety byta srednevekovogo naseleniya Bilyara. Bone household items of Bilyar medieval population. Philology and Culture 27: 208-215. Pal’tseva D.U., Shakirov Z.G., Khudyakov A.V. [Bone objects of daily life of the medieval population of Bilyar]. Filologiya i kul’tura [Philology and Culture]. 2012, no. 1 (27): 208-215.
  47. Polgár, Z. 2003. Jásztelek, Hosszú-dűlő. Régészeti Kutatások Magyarországon 2000: 154-155.
  48. Popławska, D., Kander-Marchewka, A., Skibińska, A., Zawadski, P. 2021. Bone Pipes with Parallel Tone Holes. Materials from Medieval Poland (until the end of the 12 th. C.). EXARC Journal Issue, 4. https://exarc.net/ ark:/88735/10602.
  49. Postică, Gh. 2021. Așezarea medievală timpurie de la Păhărniceni-„Petruca” din Codrii Orheiului. Chişinău: Pontos.
  50. Prokofʼev, R.V. 2005. Raskopki drevnerusskogo poseleniya na Severskom Dontse. Predvaritelʼnye itogi. Arheologicheskie zapiski. Vypusk 4. Rostov-na-Donu: 110-119.
  51. Révész, L. 2000. Hitelesítő ásatás a tuzséri honfoglalás kori temető területén. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42: 7-32.
  52. Rózsa, Z. 2025. Muslims in the Árpád era: archaeological records of a site, in the Trans-Tisza region, in: Á. Ritoók and E. Simonyi (eds.) Land of the Árpáds: 414-425. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.
  53. Rybakov, B.A. 1959. Istoriya Ocherki po istorii russkoj derevni X-XIII veka. Moskva: Sovetskaya Rossiya.
  54. Savenkova, M.M. 2011. Rekonstruktsiya protsessa tkachestva na gorizontalʼnom stanke v srednevekovom Novgorode (po materialam Novgorodskoj arheologicheskoj èkspeditsii). Trudy Instituta istorii materialʼnoj kulʼtury RAN. Sankt Peterburg, Vyp. 17.
  55. Sergêêva, M.S. 2011. Kostorìzna sprava u starodavnʼomu Kiêvì. Kiêv: Institut arheologìï Natsìonal’noï akademìï nauk Ykraïnii.
  56. Sergêêva, M.S. 2012a: Kostorìzna sprava u starodavnʼomy Kolodyazhinì. Bone carving in ancient Kolodiazhyn. Arheologìya 2012: 118-125.
  57. Sergêêva, M.S. 2012b. Virobi z kìstki ta rogu z Voïnsʼkoï greblì. Arheologìya i davnya ìstorìya Ukraïni: Institut arheologìï NAN Ukraïnii.
  58. Sergêêva, M.S. 2015. Majstri z obrobki dereva ta kìstki davnʼorusʼkogo mìsta Voïnya. Institut arheologìï NAN Ukraïni. Kiïv-Harkìv-Majdan.
  59. Sergêêva, M.S. 2020. Virobi z kìstki ta goru z Malogo Gorodsʼkogo gorodishcha. Bone and antler products from the Small Hillfort of Horodsk. Arheologìya i davnya ìstorìya Ukraïni 2020, 1: 192-201.
  60. Staššiková-Štukovská, D. 1981. K problematike sredoeurópskych aerofonov 7-13 storocia. To the problems of Central European aerophones. Slovenská Archeológia 29/2: 393-424.
  61. Ștefan, Gh., Barnea, I., Comșa, M. and Comșa, E. 1967. Dinogetia I. Așezarea feudală timpurie de la Bisericuţa- Garvăn, București: Editura Academiei.
  62. Szabó, L. 2002-2003 (2003). Megjegyzések a böszörmények kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján. Anmerkungen zur Böszörmény-Frage aus Basis der archäologischen Funde eines im Weichbild von Hajdúböszörmény entdeckten arpadenzeitlichen Dorfes. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve: 73-108.
  63. Szigeti, J. and Rózsa Z. 2022 (2023). Burnished pottery from the Árpád Age (12th-13th century). Communicationes Archæologicæ Hungariæ: 175-198.
  64. Szolnoky L. 1950. Minőségi csoportok, mennyiségi egységek és a fonalrendezés számolási rendje a kenderfeldolgozásban. Ethnographia 61: 29-56.
  65. Terei, G. and Vargha, M. 2013. Madár alakú bronzcsat az Árpád-kori Kána faluból. Bird shaped brooch from the Arpadian age village of Kána. Budapest Régiségei 46: 151-166.
  66. Terskyi, S. and Zinkiv, I. 2022. Archeological musical instruments from the territory of Galicia Volhynia state as part of Slavic instruments of the Xth-the XIVth centuries. Skhidnoievropeiskyi istorychnyi visnyk / East European Historical Bulletin 22: 8-23.
  67. Tagán, G. 1935. A baskír kötélverés. Néprajzi Értesítő 27: 87-89.
  68. Tentiuc, I. 1996. Populaţia din Moldova centrală în secolele XI-XIII. Academia Romana Filiala Iași Institutul de Arheologie Iași: Editura Helios.
  69. Tkalčec, T. 2016. Life in a mediaeval castle: bone artefacts as indicators of handicraft and leisure, in: S. Vitezović (ed.), Close to the bone: current studies in bone technologies: 356-363. Belgrade: Institute of Archaeology.
  70. Voznij, I.P., 1998. Chornivs`ka feodal ukriplena sadyba XII-XIII st. II. Chernivtsi: Ruta.
  71. Welander, R.D.E., Batey, C. and Cowie, T.G. 1987. A Viking burial from Kneep, Uig, Isle of Lewis. Proceedings of the Society of Antiquaries of Scotland 111: 149-174.
  72. Yaroslavìvna, Z.Ì. 2020. Istoriko-mistetsʼka spadshchina Ykraïni v kontekstì svìtovogo kulʼturnogo prostoru. Historical and artistic heritage of Ukraine in the context of the world culture. Ukraïnska kulʼtura: minule, suchasne, shlyahi rozvitku. Part I. Vypusk 34: 9-18.
  73. Zakirova, I.A. 1988. Kostoreznoe delo Bolgara. Gorod Bolgar: Ocherki remeslennoy deyatel’nosti, in: G.A. Fedorov-Davydov (Otv. red.): 220–243. Moskva: Nauka.
  74. Zolnay, L. 1965. Pénzverők és ötvösök a románkori Esztergomban. Monnayeurs et orfèvres à Esztergom à l’époque romane. Archaeológiai Értesítő 92: 148-162.
  75. Zolnay, L. 1977. A magyar muzsika évszázadaiból. Budapest: Magvető kiadó.

Creative Commons Licence
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License